Lelkek Fája Coaching és Gyászfeldolgozás

Gyász coaching

Halálról és gyászról

A XXI. században nem találunk még egy, olyannyira tabunak számító témát, mint a halál és a hozzá kapcsolódó gyász. Miközben a képernyőn naponta szembe nézünk a „művi halállal”, addig a saját és szeretteink elmúlásának a gondolatától teljesen elzárkózunk. Hisszük, ha nem veszünk tudomást a halálról, akkor az, minket nem is érinthet, elkerülhetjük. Úgy tekintünk az elmúlásra, mint valami gonosz kórra, amit mindenképpen le kell győznünk. Mint egy rablóra, aki ellopja a legféltettebb kincseinket.
Ha azonban a halálra megtanulnánk ismét úgy nézni, ahogy az őseink, azaz mint egy kedves útitársra, ami életünk idejének határt szab, aki végig kísér utunkon, és szelíden figyelmeztet arra, hogy ne csak éljük, hanem ténylegesen megéljük és átéljük az életünket, akkor könnyebb lenne az elmúlás létét elfogadni. Napjainkban gyakori a gyász elfojtása, amit általában pont a halál tagadása és a halálfélelem idéz elő. Ennek azonban kóros lelki következményei lehetnek.

124588_135498 (2)

Az elmúlt 60 évben világszerte, még az eleven vallásosságú országokban is elkoptak a rituálék, szokások, magatartásformák. Habár  ezek voltak azok, amik segítették a gyászolókat a gyászfolyamatuk egészséges megélésében, és a hozzátartozókat, szerettük megfelelő támogatásában.  

Napjaikban nem illik gyászolni, meghalni, már-már idősödni sem. Mindenki jobban tudja, hogy a gyászolónak éppen, hol kellene tartania a gyász folyamatában, hogyan kellene éreznie magát, mikor és mennyit szabadna/kellene mosolyognia, és mennyire kellene már túllennie a veszteségén. Hogyan és milyen formában kellene látogatnia a temetőt.

Mindeközben az emberek döntő többsége inkább elkerüli a gyászolókat, mert zavarukban fogalmuk sincs, mit kellene mondaniuk, hogyan kellene viselkedniük. A társadalom elizolálja a gyászolókat, akiket csak a saját fájdalmuk és veszteségük vesz körbe, vigasz és támasz nem. Még a segítő szakmában dolgozók döntő többsége sem szívesen foglalkozik gyász- és veszteségfeldolgozással. Nem meglepő hát, hogy a gyászolók úgy érzik, nincs kiút a fájdalmukból, és már csak túl szeretnék élni az életüket. Bíznak benne, hogy az idő majd segít, hiszen mindenkitől ezt hallják. 

A valóság azonban az, hogy az idő nem segít. A gyászfeldolgozás egy komoly munka, amelyben a gyászolónak aktív szerepet kell vállalni. 

Veszteségeink

Leggyakoribb veszteségek

Több, mint negyvenféle veszteség érhet minket életünk során. A leggyakrabban előfordulók:

- Haláleset

- Saját, szülő, családtag , gyermek vagy barát válása

- Fontos emberi kapcsolat felbomlása (baráti, családi)

- Költözés

- Egészségi állapot változása (súlyos betegség)

- Pénzügyi helyzet változása

-Szülés nem tervezett módon való lezajlása

- Gyermekkel kapcsolatos elvárások be nem teljesülése (neme, szülés körülményei, stb...)

- Élethelyzet változása (nyudíjba vonulás, stb...)Fontos emberi kapcsolat felbomlása

- Munkahely elvesztése (akár saját döntés alapján)

Gyász coaching

A gyász coachingra alapvetően ugyan azok a módszertani szabályok vonatkoznak, mint az egyéb life coaching témákra.
Coachingban csak mentálisan és pszichésen egészséges, nagykorú személy vehet részt. A 16. életévét betöltött kiskorú esetében mindkét szülőtől beleegyező nyilatkozat szükséges a coaching folyamat megkezdése előtt.
A coaching, így a gyász coaching sem terápia, így komplikált gyásszal (korábbi, stigmatizáló terminológiával: patológiás vagy torzult gyásszal) nem foglalkozik. Coachként nem rendelkezem ezen esetekhez szükséges kompetenciával, így ha felismerem, hogy komplikált gyászról van szó, akkor a megfelelő szakemberhez irányítom a hozzám fordulót. A gyász coaching lényege -mint ahogy sok egyéb veszteség feldolgozó technika esetében is- , többek között a pszichológiai prevenció.

A gyász coaching célja az, hogy a gyászoló be tudja azonosítani az érzéseit a veszteségével, az elvesztett személlyel, a környezetével kapcsolatban. Feloldja az esetleges elakadásait, és kidolgozza azokat a saját technikáit, mellyel segíteni tudja magát a gyász és fájdalom megélésében, aztán pedig annak fokozatos feloldásában.

A gyász coaching folyamatát egy hosszabb 60-120 perces üléssel kezdjük. Ennek az alkalomnak az a célja, hogy az ügyfél szigorúan vett korlátok nélkül kimondhassa és kiadhassa magából a fájdalmát a helyzettel és a veszteségével kapcsolatban. Ezen az ülésen az értő és figyelő hallgatás a fő eszközöm. Fontos, hogy a gyászoló érezze, hogy van egy olyan hely, ahol nem kell álarcot húznia. Ekkor kimondhatja mindazt, amit esetleg még saját magának sem mer bevallani. Itt ítélet nélkül sírhat, kiabálhat vagy akár nevethet is. Nincs olyan, hogy helytelen érzés vagy helytelen megélés.

 Már  ez az egy alkalom is sokat segíthet a gyászolónak abban, hogy kicsit rendezze az érzéseit, a kétségeit, félelmeit. Tisztázza a kapcsolatát azt elvesztett személlyel vagy helyzettel kapcsolatosan. A további ülések 60 vagy 90 percesek lehetnek az ügyfél döntésétől függően. Általában 2-3 találkozó elegendő ahhoz, hogy az ügyfél a saját lábán megállva, „egyedül” folytassa tovább a megkezdett munkát.

Természetesen ha a gyász coaching során felszínre kerülnek egyéb elakadások, nehézségek, akkor azokon egy új folyamat mentén tovább tudunk haladni.

ÁRLISTA